Az előző rész után vagyunk egy nappal, az ikreket (egyenesen ötöt) világra hozó hölgy természetesen továbbra is a kórházban, de nem jók a hírek, hiszen csak egyikük van jól, a másik négy állapota már korántsem kielégítő. A mama a sorozatokban jól bevált szokás szerint saját magát hibáztatja, így Izzie dolga cseppet sem könnyű, mert miközben a gyerekek és az anya jóléte felett őrködik, az előző részben félrekúró Alexre is idegesnek kell lennie, és nekimennie Meredith-nek, mert beszédbe elegyedett a páriával.

Addison érdemli ki a rész leggenyóbb szereplője díjat, mivel Izzie gondjaira bíz egy olyan gyereket, akiről eleve tudja, hogy meg fog halni, ettől persze Izzie kiborul, de kutyavásárlás következik, ami szintén kedvelt forgatókönyvírói fogás, ha baj van, ha valaki sír, akkor vegyen egy kutyát, olyan idétlen fajtát, és ettől nagyon jókedvre derül, hol élnek ezek, vazze?

Eheti vendégszereplőnk Rosanna Arquette, egy sittes csaj, aki a magánzárka helyett inkább a kórházat választja, és lenyel egy rakás zsilettpengét, majd egy törött villamykörtét, ezzel Cristina legjobb havernője lesz, hiszen minél több szart nyel le, annál inkább műteni kell, és a szike vonzásában élő medikának ennél semmi nem lehet fontosabb. Arquette egyébként rohadt jó az epizódban, a többiek meglehetősen limitált eszköztára (párás nézés - Meredith, vigyor - Shepherd) ilyenkor kínosan előtérbe kerül, és fészkelődünk egy kicsit.

A többiekről röviden: George piócáckkal gyógyít, és Olivia nővért baszlatja a szifilisz miatt, Alex pedig tulajdonképpen kinyírja első paciensét, majd sírunk bele a zsebkendőba, amikor lelkiismeretfurdalása támad.