Írtunk már róla mi is, sztárolták ezerrel, ez folyt a csapból is - itt a Szökés, a tavalyi évad egyik meglepetés-sorozata, az ártatlanul elítélt testvérét a sittről kimenekítő Michael Scofield története. Az RTL egy-két promója elég otrombán lelőtte az első rész végének nagy meglepetését, de sebaj, van még megfejtendő titok itt elég, lesz hubazmeg pillanat az elkövetkeztendő 22 hétben is.

A történetről csak annyit, hogy a börtönbe magát szántszándékkal bejuttató tesó tetkója az épület tervrajzát rejti (meg még sok más mindent), és ennek segítségével akar az öcsi a bátyusból szabad embert faragni, 22 részben. A sorozat pörög, mint a búgócsiga, nem érdemes kihagyni egy részt sem, mert lehet, hogy valami kis finomságról lemaradunk.

A magyar átiratról szól ez az írás, és ha hiszi a nyájas olvasótábor, ha nem, nem elsősorban a fikázás a cél, ha valami jó, azt is meg lehet írni, de mit csináljuk, ha szar? Sokszor leírták már, hogy jobb egy-egy filmet eredetiben nézni, ezért ebbe most nem mennénk bele, csak tessék belegondolni, hogy Matula bácsi karakteréből mennyi minden elveszne, ha irodalmi angolsággal szólalna meg, és nem a saját hangján. A szinkronnal ugyanis alapvetően ez a baj - elvesznek azok a finomságok, apróságok, melyek oly sok mindent hozzátesznek egy-egy karakterhez, gondolok itt a maffiózó Abruzzi jellegzetes hanghordozására és akcentusára, és így tovább.

A sorozatfanatikusok fura lények, az angolt magas szinten bírók képesek ingyen és bérmentve lefordítani a sorozatok angol feliratait magyarra, hogy a többiek is élvezhessék kedvenc sorozataikat - ezt hívják kissé gúnyosan "házibarkács" feliratnak a szakma ún. nagyjai, pedig a Lost első szezonjának feliratát össszevetve a "hivatalos", "profi" fordítással az a véleményem, hogy húzzanak el az elkövetők a sunyiba, ilyen szar munkát nem értem, hogy adhatnak ki a kezük közül. Mindenkinek javaslom, hogy szerezze be a neten keringő magyar feliratot, és vesse össze a két verziót - meg fog lepődni mennyivel jobb az "amatőr" verzió.

A Szökésen dolgozó szinkronos/fordító kollégák munkája egy jóindulatú hármas alá, de nézzük részletesen! A hangok kiválasztása mindig kényes feladat, van amikor sikerül, van amikor nem. Jelen esetben nem igazán sikerült eltalálni a dolgot, a főszereplő Michael hangja például teljesen gáz, a cellatárs Sucre igazi tahó sittes hangot kapott, ami kurvára nem felel meg a karakterének, de erre majd mindenki rájön később magától is. Abruzzi és a dokinő magyar hangja egészen botrányosra sikeredett, csupán a geci börtönőr (Bellick), az igazgató (Pope) és az egyik főhős, Lincoln hangja passzol a karakterhez. A nevek mucsai kiejtéséről inkább semmit, ezt sajnos már megszokhattuk.

Ami pedig a fordítást illeti, hát a várt buktatók közül az egyikbe alaposan beleszaladt a csapat, Lincoln sittes nevét (Linc the sink) valóban nem egyszerű lefordítani, de honnan

vették a "moslékot"? Megmondom. Az "everything but the kitchen sink" kifejezés kábé annyit tesz, hogy "tokostul-vonóstul", vagy "minden ami adható", de semmiképpen NEM a konyhai mosogatóra utal a dolog. Én akár a Marinko Magda által annak idején használt "Tchibo, minden ami adható" beszólást is el tudtam volna képzelni itt, és Linc maradjon Link, és kész. A másik nagy fájdalmam a "gyík" szó használata a "fish"-re, a házibarkács felirat "újfiúja" sokkal jobb, és kifejezőbb volt. Szerencsétlen Westmoreland is megkapta a magáét, "macskajancsi" lett a "pet lover"-ből, hát mit mondjak, még csak nem is határeset. (Félreértés ne essék, volt még mellényúlás bőven, de ezek voltak a legnyilvánvalóbbak.)

Aztán akadtak tárgyi tévedések is, melyek főleg az igénytelenségre vezethetők vissza, pl. két font fű az nem másfél kiló, hanem max. 1 kiló; Sucre nője pedig nem a Stanton Island-i kompra ült fel, mert ilyen hely nem nagyon van, hanem a Staten Island-i hajón merengett kicsit, mert ilyen hely viszont létezik. Továbbra sem stimmelnek a háttérzajok, borzasztó zavaró, hogy a börtön udvarán is olyan a szinkron, mintha bent lennének a stúdióban - azt hittem, hogy a Lost/Eltűntek elbaltázott szinkronja után legalább erre odafigyelnek.