Hírek : Kristin Kreuk: "El sem hiszem, milyen szerencsés vagyok..." |
Kristin Kreuk: "El sem hiszem, milyen szerencsés vagyok..."
2006.07.22. 15:15
Warner Brothers riporter: Mirõl szól a Smallville? Kristin Kreuk: A történet a Superman-sztorin alapul, de a lényeg az, hogy fiatal Clark Kent hogyan él ebben a kisvárosban, s mi történik, amikor lassacskán elkezdi felfedezni képességeit. WB: Te pedig nagyon szerencsés vagy, hiszen érdeklõdésének tárgyául téged választ... Kristin: Clark nagyon szereti Lanát (a karakteremet), ám még nem volt lehetõsége, hogy mindezt a másik tudtára is adja. Még nem... WB: Na és mit szeretne Lana? Kristin: Lana a legnépszerûbb lány a suliban. Amellett, hogy rendkívül intelligens, még a pompon-lányok vezetõjeként is tevékenykedik. Ami nagy elõny egy amerikai gimnáziumban. Ám nagyon sok mindent elrejt mások elõl. Nagyon fiatalon elvesztette szüleit, így nagyon hamar meg kellett barátkoznia a magánnyal. Ez nyomasztja. WB: Hogyan érzed magad, elsõ jelentõs színészi munkád közben? Kristin: Én el sem hiszem, milyen szerencsés vagyok, hogy megkaptam ezt a lehetõséget. Nagyon-nagyon boldog vagyok. Még mindig nem dolgoztam fel ezt, az életemben bekövetkezett, hirtelen fordulatot. WB: Mesélnél nekünk tanulmányaidról? Kristin: Már régen eldöntöttem, hogy törvényszéki szakértõ szeretnék lenni. Hatodik-hetedik osztálytól kezdett el érdekelni a dolog. Ki kell találni, hogy történt a bûntény. Össze kell rakni a kirakójáték darabjait. Feltárni a rejtélyeket. Ez egyszerre okoz örömet, félelmet. Emellett még izgalmas is. WB: Most hogy állsz a dologgal? Kristin: A törvényszékieknek egyelõre várniuk kell. Szeretem a mostani munkám. Egy remek, tehetséges csapattal dolgozom a sikerért. Sohasem gondoltam volna, hogy ilyen jó történik velem. De ugyanakkor rémisztõ is. Ugyanis én igencsak félénknek tartom magam. És most minden olyan hirtelen...olyan idegen... Nekem ez nagyon új helyzet. Nem vagyok valami sziporkázó, ha új emberekkel találkozom. Nem tudok a semmirõl beszélgetni, csak úgy csacsogni az idegenekkel. A legelképesztõbb, hogy sohasem gondoltam volna, hogy karriert csinálok. És tessék: Itt vagyok!
|